KÖSZÖNTŐ


POLGÁRMESTERI KÖSZÖNTŐ

Tisztelt Látogatók! Kedves tatabányaiak!


Köszöntöm Önöket a "Jó Szerencsét! Emlékév" kapcsán, amelynek tartalma izgalmas időutazást ígér Tatabánya történelmébe.

Tatabánya a 2016/2017-es esztendőben történetének egyik legösszetettebb programsorozatára készül, hiszen városunk a bányászatnak köszönheti létét. A 2016. december 24-én kezdődő és 2017. október 10-ig tartó "Jó szerencsét! Emlékév"-vel éppen a bányászok munkája, áldozatvállalása előtt kívánunk tisztelegni.

1896. december 24-e az első csille szén felszínre juttatásának időpontja, 1947. október 10-én pedig négy elődtelepülés - Alsógalla, Bánhida, Felsőgalla, és Tatabánya község - egyesítéséből megszületett Tatabánya városa. A 120 és a 70 éves jubileum alkalmából életre hívott rendezvénysorozat célja a helyi értékeket őrző bányászhagyományok ápolása és Tatabánya történelmének gondozása.

Van mire büszkének lennünk, és ezt az örömöt nemcsak a helyiekkel és a környékbeliekkel igyekszünk majd megosztani, hanem szeretnénk kivívni az egész ország figyelmét is. Éppen ezért számos színes programmal készülünk, amelyek között minden korosztály megtalálja majd a magának tetszőt.

Kellemes időutazást kívánok!
Találkozzunk minél több helyszínen!


Schmidt Csaba

polgármester

FŐVÉDNÖKI KÖSZÖNTŐ


A közép-európai ipar- és bányászvárosok sorsa az elmúlt negyedszázadban szomorú történet volt. Tatabánya a kivételek közé tartozva a hazai szénbányászat emblematikus helyszínéből az autóipari alkatrészgyártás, gépgyártás, az orvostechnológiai berendezések gyártásának otthonává vált. A megyeszékhely a városvezetés és városlakók közös erőfeszítéseinek eredményeként gazdasági teljesítményben, foglalkoztatási adatokban országos összvezetésben is élen jár.

Tatabánya e sikeres váltás mellett sem feledi, hogy 70 évvel ezelőtti megalapítását az egyik legnehezebb, embert próbáló munka, a bányászat tette lehetővé. A bányászok helytállása előtti tisztelgés és a hála méltó kifejezése, hogy Tatabánya jeles évfordulókhoz igazodva egy teljes esztendőt szentel az emlékezésnek.

Az Emlékév fővédnökeként és a bányászatért is felelős fejlesztési minisztérium parlamenti államtitkáraként minden tatabányainak sok sikert kívánok az ígéretes tervek végigviteléhez!


Dr. Fónagy János

parlamenti államtitkár, NFM
a "Jó szerencsét! Emlékév" fővédnöke

 

KINCSESBÁNYA - TATABÁNYAI VÁROSI VETÉLKEDŐ

Ügyesség, kreativitás, tudás játék tatabányai családoknak, közösségeknek.

10-20 fős csapatok jelentkezését várjuk. A játék három fordulós.

A fordulók időpontjai és helyszínei:

I. forduló:

2017. február 25. szombat 14-19 óra
Központi helyszín:
FÖLDI IMRE SPORTCSARNOK



II. forduló:

2017. április 29. szombat
Központi helyszín:
A VÉRTES AGÓRÁJA



II. forduló: DÖNTŐ

2017. május 20. szombat
Helyszín:
A VÉRTES AGÓRÁJA ÉS KÖRNYÉKE



RÉTESSÜTŐ VERSENY


A döntővel egy időben rétessütő versenyt hirdetünk. A versenyre jelentkezőknek a helyszínen kell elkészíteniük, ropogósra sütniük réteseiket.

DÍJAZÁS


Polgármesteri fődíj
Kiemelt díj: 3 napos hétvégi körutazás busszal Bendzin-Krakkó-Selmecbánya
Élmény alapú díjaink: mozi különterme, sárkányhajózás, vitorlázás, kaland- és élménypark belépőjegyek stb.

További információk és jelentkezés december 4. után a www.kicsesbanyavetelkedo.hu honlapon

Jelentkezési határidő:

2017. február 6. hétfő

TÉNYEK A SZÉNBÁNYÁSZATRÓL

 
1Szénbányászat
A szénbányászatot iparszerűen Angliában kezdték meg a 13. században, de a szenet és a tőzeget esetenként már korábban is használták. Kínában már 3000 évvel ezelőtt használtak és termeltek szénféleségeket. A Római Birodalom fémöntői és kovácsai is ismerték és használták a kőszenet, de az arab világ korai, jó minőségű acéljainak előállításához is kellett a szén. A kőszén növényi eredetű, szilárd, éghető üledékes kőzet. Ahogy szénül, a tőzeg barnakőszénné (ennek kevésbé szénült változata a lignit), feketekőszénné, majd antracittá alakul; a grafit már a metamorfózis terméke. A kőszéntelepek olyan dús növényzetű üledékgyűjtő medencékben képződtek, ahol a szerves anyagot vastag üledéktakaró temette maga alá: a szénülés feltétele az így kialakuló nagy nyomás és hőmérséklet. Az első kőszéntelepek a növényvilág szárazföldi térhódítása után keletkeztek. A legidősebb ismert előfordulás Karéliában a sungitnak nevezett algakőszén, aminek széntartalma 95% felett van. Ezt időben a Kuznyecki-medencei és Nagy-Medve-tó menti devon korú előfordulások követik. A karbonkori telepcsoportok az Egyesült Államokban, az Appalache-hegységben nagy területen, Angliában, Belgiumban, a Ruhr-vidéken, a Saar-vidéken, Sziléziában, a Donyec-medencében, ahol a nagy mélységben gazdag antracit telepek is vannak, a Moszkva-környéki-szénmedencében, az Urál-hegységben, Szibériában. Kazahsztánban, Indiában, Kínában, Ausztráliában, Dél-Afrikában, Japánban és Indonéziában jelentősek. Nagy részüket már nem művelik, mert túl mélyen vannak. A kitermelt mennyiség nagy részét a jól gépesíthető, termelékeny külszíni fejtésekben bányásszák, így például Ausztráliából Európa kikötőibe is szállítanak feketekőszenet. Forrás: Wikipédia
2Külszíni fejtés
Ha a szénrétegek közel vannak a földfelszínhez, akkor gazdaságosabb eltávolítani a takaró föld- és kőzetréteget és exkavátorokkal összeszedni a szenet. Ez a külszíni fejtés. Forrás: Wikipédia
3Mélyművelés
A szénrétegek többsége túl mélyen van ahhoz, hogy gazdaságos legyen a fedőrétegek eltávolítása, illetve ez sok környezeti problémával is járna. Ilyen esetben aknák és alagutak, vájatok segítségével hozzák felszínre a szenet.. Ezt nevezik mélyművelésnek Forrás: Wikipédia
4Első bánya Magyarországon
Magyarország első kőszénbányája a ma Sopronhoz tartozó Brennberg volt. 1753-ban fedezték fel itt a jó minőségű szenet, és 1759-ben nyílt meg az első bánya az akkor Fenyvesvölgyként ismert területen. Forrás: Wikipédia
5Első hőerőmű Magyarországon
A bányászat beindulásakor, 1898-ban, épült meg az első hőerőmű Ó-Tatabányán, majd 1934-ben angol tőkéből a bánhidai (melynek köszönhetően a II. világháborúban épp ezért nem bombázták a szövetséges erők az erőművet). Ezzel párhuzamosan más iparágak is megtelepedtek a városban: 1901-ben a brikettgyár, 1912-ben a cementgyár, 1921-ben a karbidgyár, 1938-ban az alumíniumkohó kezdte meg a működését.
Az 50-es években a szénbányászat helyi munkavállalók 50%-nak adott munkát, míg az ipari termelés (főleg nehézipar) elérte a 75%-ot is. A könnyűipar nem volt a környéken és a kereskedelmi és szolgáltató szektorban is alig volt munkahely. Ennek következményeként, míg a férfiak könnyen találtak állást, addig nők számára nehéz volt a munkakeresés. Forrás: Wikipédia

Kövesse az eseményeket Facebook oldalunkon!


TOVÁBB
ESEMÉNYNAPTÁR


november, 2017

Nincs esemény

X